vissza a nyitó térképhez
az áttekintõ térképhez a barlangnevek alfabetikus listájához az áttekintõtérkép lapjainak táblázataihoz
A Vajdavár-vidék barlangjai
A Vajdavár-vidék az Északi-középhegység 570 km2-es középtája, mely a Tarna fels õ folyásának és a Hangony-pataknak a vízgyûjtõjét foglalja magába. Területére három barlangkataszteri egység esik. A Tarnától nyugatra lévõ rész az 5230-as, a Tarna és a Hódos-patak közti rész az 5310-es, a Hódos-pataktól keletre lévõ rész az 5320-as egységhez tartozik. A középhegységi tájat letarolt sasbérces rögcsoportok és azezeket körülfogó, illetve elválasztó tektonikusmedencék alkotják.
A hegység döntõhányadát a miocén kor eggenburgi emeletébenképzõdött, egymással összefogazódott slírekés homokkövek alkotják. A késõbbi korok üledékeinagyobb részt már lepusztultak a felszínrõl, csaknéhány helyen maradt belõlük kisebb folt. A Vajdavár-vidéken összesen 26 természetes keletkezésû barlangot találtunk, valamennyit a PétervásáraiHomokkõ Formációban. A kataszterben bemutatunk még 7 homokkõbe vágott fontosabb mesterséges üreget is.
Keletkezésükettekintve a legtöbb barlang többféle egyenrangú barlangképzõ hatás eredményeként jött létre. Egyetlen barlang tûnik tektonikus elmozdulással alakult üregnek, ez a Szarvas-kõi-üreg. Az oldalnyomás megszûnte miatti fellazulás eredménye jól látszik az Ordas-kõi-eresz, a Nagy-Lyukas-kõ barlangja, a Peskõ-barlang esetében.A hõmérséklet és a nedvesség ingadozásaokozta aprózódás mutatkozik a Nagy-Lyukas-kõ barlangjában,vagy a Lyukas-kõ-völgyi-barlangban. Oldódás nyomaitlehet felismerni a Szarvas-kõi-kõlyuk és a Nagy-Lyukas-kõ barlangjánál.Több szirti kitettségû barlangot (Peskõ-barlang, Lyukas-kõ-völgyi-barlang)a defláció is alakított. A hegylábi barlangereszeketpedig az alkalmi vízfolyások mozgatta törmelékis koptatta, mint a Farkas-lyuki-kõlyukat, a Debornya-sarkágyi-barlangot.
A mesterséges üregek közül említésreméltó az istenmezejei Sziklakápolna, amely sokáigvolt a falu egyházi életének központja. Csak néhánynagyobb mésztartalmú homokkõbe vágott üregben(Keserûtanyai-táró, Szénlopó-táró) találunk cseppkõképzõdményeket.
A 27 természetes keletkezésû homokkõbarlang összhossza 100 m, a felsorolt 7 mesterséges üregé 55 m és ehhez adódik még az 1037 m hosszú Temetõ-alatti – labirintus.. A hegységben a legtöbb (9 db) barlang Tarnaleleszen található, köztük a leghosszabb, a 14,6 m-es Szarvas-kõi-kõlyuk is.