to the index  map to the alphabetic  list  o  the cavenames to the  tables of the index  map pages

Tokaj-Eperjesi-hegylánc barlangjai

Valójában az egész, a magyar-szlovák határon is túlnyúló Eperjes–Tokaji-hegylánc eddig ismert barlangjait kívánjuk bemutatni.

Az Eperjes–Tokaji-hegylánc (Prešovsko-tokajského prohoria) az Északi-középhegységnek a Tarca-Hernád és a Tapoly-Bodrog közti, kb. 3000 km² terület ű középtája. A hegylánc négy összefüggő hegységre tagolódik. A déli, teljes egészében Magyarországon lévő rész a Tokaji-hegység, ettől északabbra a határ két oldalán van a Szalánci-hegység (Slanské vrchy) és a Zempléni-szigethegység (Zemplinské vrchy), majd legészakabbon, teljes egészében Szlovákiában az Eperjesi-hegység (Prešovské vrchy).

A hegylánc magyarországi része az 5500-as barlangkataszteri egységbe tartozik. A hegylánc meghatározó részén dominálnak a miocén kori letarolt vulkáni kúpok, denudálódott lakkolitok, romvulkánok és vulkáni felhalmozódások, csak a Zempléni-szigethegységet alkotják jóval korábbi, variszkuszi rögcsoportok. A hegysor hegységeit és a kisebb hegycsoportokat többnyire tektonikus medencék választják el.

Az Eperjes–Tokaji-hegyláncban eddig 313 természetes barlangot (és 11 barlangnak tartott mesterséges üreget) ismertünk meg. Ezek közül  268 a Tokaji-hegységben, 20 a Szalánci-hegységben, 23 az Eperjesi-hegységben    (Szlovákiában) van. A Zempléni-szigethegységben még nem ismerünk barlangokat. A hegylánc vulkanikus kőzetei főként a miocén bádeni, majd a szarmata emeleteiben képződtek. Ezekben található valamennyi barlang.

A barlangok megoszlása kőzetenként:

riolitban	34	pl.: Smirgli-barlang
riodácitban	15	Kajla-barlang
amfibol dácitban	12	Regéci-vár barlangja
perlitben	6	Lackó-barlang
riolittufában	24	Fuló-hegyi Nagy-barlang
andezitben	210	Rózsa Sándor-barlang
Andezitagglomerátumban Gejziritben	11 1	Jaskyňa ”T” Bot-kői - geiziritüreg
	313 db

A Tokaji-hegységben két szingenetikus keletkezésű barlangot ismerünk. Az egyik a fumarolakürtőként alakult Felső-barlang a sárospataki Mandulásban, a másik a gázhólyag alkotta Lapos-barlang a háromhutai Nagy-Bekecs-kőszálban.

A többi 309 barlang posztgenetikus keletkezésű. Tektonikus elmozdulás mentén alakult számos barlang, mint a háromhutai Galériás-barlang, vagy a füzéri Tárház-alatti-barlang. Több hasadék kereszteződésében képződött a háromhutai Nehéz-átjáróbarlang, a regéci Megtört-hasadék.

A hasadékbarlangok közül a legjelentősebbek a szlovákiai Nižná Kamenica (magyar nevén Alsókémény) határában található egymással összefüggő, de még össze nem járt Vitrova dzira (Szél-lyuk) és Nova Vitrova dzira (Új Szél-lyuk) aknabarlangok. A hegyoldalt alámosó patak megbontotta a kőzetrétegek egyensúlyát és a patak felé eső kőzettömeg elvált a felső részektől, majd lezökkent. Az elvált és elmozdult, valamint a helyben maradt kőzetrészek között jelentős méretű hasadékakna-rendszer keletkezett.

Az aprózódással képződött barlangok közt jelentős számban vannak azok, melyek az oldalnyomás megszűnte miatt leváló kőzetkaréjok mögött alakultak, ilyen a Rózsa Sándor-barlang, a Bárány-hegyi-barlang, a Smirgli-barlang stb.

Réteglap menti leválással szintén sok barlang alakult, mint a Lőállás-barlang, a Holyca-barlang stb.

Van jó néhány álbarlang is, pl. a Boldogk ővári-üreg, a Labirintus-barlang.

A mállással alakult barlangok közül lúgos oldással keletkeztek a legyesbényei Fuló-hegy kovás riolittufájának barlangjai, a Nagy-barlang és Kis-barlang és társai.

A barlangoknak nevezett mesterséges üregek többsége valamikor bányatáró volt.

A hegylánc több barlangjában is ismerünk képződményeket. Nevezetesek az Arany-barlang 30 cm körüli hosszú szilikátsztalaktitjai. Gazdag szilikátpizolitek alkotta díszítés van a Galériás-barlangban, a Smirgli-barlangban. Jégkéreg és jégcsapok képződnek a Telkibányai-jeges-üregben és csak +1°C-os szél süvít ki a nyár derekán az Úpätná jaskyňa (Huzatos-barlang) bejáratán.

Az Eperjes–Tokaji-hegylánc számos barlangja közül huszonnégy darab múlja fölül a 10 m-es méretet, tíz barlang pedig meghaladja a 20 m-t is, ezek az:

 1. Nova Vitrova dzira                                andezit és andezitagglomerátum     Nižná Kamenica      402     /-60 m

 2. Vitrova dzira a                                       andezit és andezitagglomerátum     Nižná Kamenica      150     /-55 m

3.	Arany-barlang	riolittufa	Tállya	50	/+2,8 m
4.	Rózsa Sándor-barlang	andezit	Regéc	45,6	/-13,9 m
5.	Regéci vár barlangja	riodácit	Regéc	40	/±6,5 m
6.	Nehéz-átjáróbarlang	andezit	Háromhuta	31,5	/±5,9 m
7.	Iván-barlang	riolit	Erdőbénye	29	/+2,1 m
8.	Fuló-hegyi Nagy-barlang	hidrokvarcitos riolittufa	Legyesbénye	24,5	/+3,3 m
9.	Rókás-barlang	andezit	Regéc	21,2	/±3,6 m
10.	Veterná diera v Malej Zabrenej	andezit	Mirkovce	20,5	/-10,5 m

A hegylánc barlangjai közül 64 db. van Regéc határában, 66 barlanggal büszkélkedhet Fony és 54-vel Háromhuta.A magyarországi részen ismert  285 barlang összhosszúsága 1382 m, a szlovák oldal 25 barlangjának együttes hossza  684 m (míg a 11 mesterséges üreg 1158 m-t tesz ki).

return to the Start Map