az áttekintő térképhez              a barlangnevek alfabetikus  listájához        az áttekintő térkép lapjainak táblázataihoz   

A Kőszegi-hegység barlangjai

A z Alpok Gyöngyös- és Pinka-patakok közti keleti nyúlványa a Kőszegi-hegység. Teljes területe mintegy 220 km² , melynek egynegyede 2890-es barlangkataszteri számmal Magyarországhoz, háromnegyede 2822-es barlangkataszteri számmal Ausztriához tartozik. A Kőszegi-hegység az Alpokra jellemző áttolt takaróredőkből tektonikai ablakokkal kitakart kristályos rögvonulat. A rögöket mély eróziós völgyek választják el.

A Kőszegi-hegység kőzetei a jura és a kréta korban mint tengeri üledékek, valamint tengeralatti vulkáni anyagok rakódtak le és a harmadidőszakban a rájuk tolódó kelet-alpi takaró terhelése következtében alakult át főként kristályos palákká. Elterjedtek a kvarcfillitek, de ezekben viszonylag kevés (10 db) barlangot találtunk. A különböző mész- és szericitfilliteknek mind az anyagminősége, mind a szerkezete alkalmasab barlangképződésre, amit a bennük talált 32 barlang is igazol. A vulkanikus eredetű zöldpalákban 17 barlangot sikerült megismerni. Metahomokkő és konglomerátum kevés helyen fordul elő, de ezekben is 4 barlangról tudunk. A bányászat révén jól megkutatott szerpentinitben nem sikerült barlangot találni. Az egész hegységben 63 természetes barlangot ismerünk (ebből 43-t Magyarországról), továbbá 18, részben már cseppkövesedett mesterséges üregről is tudunk.

A Kőszegi-hegység barlangjai pszeudokarsztos barlangképző hatások által alakultak, úgymint tektonikus elmozdulások, valamint különféle aprózódási és mállási formák hatására. Elterjedtek a tektonikus repedések menti elmozdulás során alakult barlangok. A kőzetperemmel párhuzamos repedés mentén alakult a bozsoki Kalapos-kői-barlang, a bányaművelés áldozatául esett Atlantishöhle. A sziklafal peremére merőleges törés mentén keletkezett a Gotthartkluft, a Limax-barlang. Több vertikális törés mentén képződött a Tűzifás-barlang, a Fledermausspalte. Aprózódással, azaz nyomáscsökkenés okozta kőzetleválásokkal, a hőmérséklet- és nedvességingadozások miatti szemcsekipergéssel szintén több barlang alakult, mint a Holler-barlang, a Szalamandrás-barlang, a Dreifrauenhöhle stb. A mállás oldásos változata révén a nagyobb mésztartalmú kőzetek barlangjai alakultak, mint a Kurta-völgyi-barlang, a Seybold-kőfejtői-barlang, a Budiriegel barlangjai. Az ioncserés mállási folyamatok inkább csak módosítottak a már kialakult barlangi formákon. A hegységben egyetlen álbarlangot, a Weinberger Pseudohöhle-t ismerjük. A nyolc mesterséges üreg többségét grafitoidos palába mint bányatárókat hajtották. Ezek egy része az omlások és a cseppkövesedés miatt napjainkban alakul át konzekvenciabarlanggá.

A Kőszegi-hegység 10 méternél nagyobb természetes barlangjai:

A legtöbb barlang Bozsokon (17 db), Kőszegen (16 db) és Velemben (7 db) található. A Kőszegi-hegység magyar oldalán eddig megismert természetes barlangok összhossza 240 m, az osztrák oldal barlangjainak együttes hossza 270m (és a nyolc mesterséges üreg hossza 353 m).

vissza   a nyitó térképhez