A Budai-hegység nemkarsztos barlangjai
A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység legkeletibb, a Duna partját is érint ő alacsony középhegysége. Területe 260 km 2. Barlangkataszterileg a 4700-as kataszteri egységhez tartozik. Központi részét sasbérces vonulatok alkotják, délen a réteglépcsősTétényi-fennsík van, mindezek között pedigkisebb-nagyobb hegyközi medencék.
A Budai-hegység földtanilag és tektonikailag is változatos, de döntő többségben karsztosodó kőzetek (dolomit, triász és eocén mészkövek, mészmárgák) építik fel. E karsztosodó kőzetekben kb. 150 hideg vízi és termálkarsztos barlang ismert, köztük több, a km-esnagyságrendet meghaladó rendszer is. Ilyenféleképpena Budai-hegység Magyarország egyik legjelentősebb barlangvidéke.A kisebb területen előfo rduló homokkövekben nemismerünk barlangokat.
Nemkarsztos barlangot viszont csak elvétve találunk a hegységben. Különös eset a Várhegyi-mésztufabarlang (vagy Budai Vár-barlang). Ez eocén kori budai márga és pleisztocén édesvízi mészk ő határán alakult térközbezárással, oldódással, erózióval és főként emberi munkával. Ma már nehéz eldönteni, mennyi a kb. 4 km-t kitevő üregrendszerből a természetes üreg, a bővített rész, vagy a teljesen mesterséges alagút – mi a rendszer kb. egytizedét tartjuk nemkarsztos ered etűnek. A Gellért-hegyen a Citadella közelében az 1851-53-as kőfejtések tártak fel,majd semmisítettek is meg két mésztufabarlangot. AGellért-hegy déli részén, a kápolnánakberendezett Szent Iván-barlang felett budai márgában alakult aKápolna-feletti-barlang. Solymár déli határábana felhagyott, egykor triász mészkövet fejtő kőbányaegy kréta kori bazaltintrúziót is feltárt.Akőfejtés során több kisebb karsztos barlang váltismertté, köztük az egyik, a Budaligeti-bazaltos-barlangegy bazalttömböt is harántol. Továbbá aBudai-hegységnemkarsztos üregeihez soroltuk még a Budaörsészakihatárában és Makkosmáriakörnyékén,budai márgában található14 mesterségesüreget. Ezeket a piktortéglaüregekneknevezik, mert egykorezekből fejtettékki a hőforrások tevékenysége során a márgábólképződött festékföldet és tűzállóagyagot. Szintén mesterséges eredetű a Nagykovácsi határában, a Nádor-hegy oldalában nyílóNádor-üreg.
A Budai-hegység nemkarsztos barlangjainak összhossza mintegy 460 méterre tehető.
