az áttekintõ térképhez a barlangnevek alfabetikus listájához az áttekintõ térkép lapjainak táblázataihoz
A Visegrádi-hegység nemkarsztos barlangjai
A Visegrádi-hegység az Északi-középhegység Dunántúlra esõ része. A mintegy 250 km2-nyi hegység a Duna és a Dera-, valamint a Szentléleki-patak között helyezkedik el. A 4900-as barlangkataszteri egységhez tartozik. Az eredendõen fõleg andezit-agglomerátumból és andezittufából, valamint kevés andezites lávakõzetbõl álló sztratovulkáni vidéktörésekmentén feldarabolódott, ésaz így létrejöttrögök különbözõ mértékben kiemelkedtek,vagy lesüllyedtek. Ennek megfelelõen különbözõ mértékben,de általábanjelentõsen lepusztultak. A hegység legnyugatibb részénaz alapkõzet nincs vulkáni rétegekkel takarva. Az Esztergomi-várhegyena felszínen található a triász mészkõ települ..
A Visegrádi-hegységben eddig 100 természetes keletkezésû nemkarsztos barlangot és hét barlangnak mondott mesterséges üreget ismertünk meg. A természetes barlangok döntõ többsége 87 db alakult andezit-agglomerátumban, 10 db andezittufában, 2 db kompakt andezitben, 1 db pedig homokkõben . A barlangok között vannak szingenetikus képzõdmények, mint a fumarolacsatornák alakította Mária-barlang,Csikóvári-csõbarlang, vagy az Ablakos-barlang ésvalószínûleg a Csódi-hegyi-barlang is szingenetikusképzõdésû, bár ezt egyértelmûen még nemsikerült meghatározni.
A posztgenetikus képzõdésû barlangok közülelég sokféle van. Tektonikus elmozdulásmentén keletkezett. a Kolevkai-sziklaüreg,vagy a Hársas-zsomboly.Alejtõn csúszó kõtömbökben alakult atektonikusbarlangok a Disznós-árki-barlang és a Vasas-szakadék barlangjai. Kõzetaprózódással keletkeztek az Ötlyukú-barlang,a Kõtorony-alatti-barlang Álbarlang a Matricás-barlang,vagy a Kecske-lyuk Erózió alkotta a Rám-szakadékés a Karolina - árok barlangjait. A Dömörkapui-barlang az egykori bányajárat felharapózásávalalakult konzekvenciabarlang. Az Esztergomi-várhegy dachsteinimészkövébe termálkarsztos oldódássalképzõdött üreg az azt fedõ homokkõ határsíkjánál.Késõbb ez az üreg felharapózott, átöröklõdött a homokkõbe úgy, hogy a mai Széchy Dénes-barlangnagyobb része már homokkõben található.
A mesterséges üregek egy része kultikus céllalkészült a Holdvilág-árokban, más részükbányatáró a dömösi Malom-patak völgyében.
A Visegrádi-hegység 10 métert meghaladó természetes barlangjai:
1.Jéggombás – bg.
andezitagglomerátum
Pilisszentkereszt
79
m
2. Disznós-árki-bg
andezitagglomerátum Pilisszentkereszt 70
/-
3. Sas-kövi-barlang
andezittufa
Szentendre
63 /-
4. Vasas-szakadék I. sz. bg
andezitagglomerátum
Szentendre
50 /-
5. Széchy Dénes-barlang
homokkő+ mészkő
Esztergom
50 /±
6. Apát-kút-völgyi-barlang andezittufa
Visegrád
kb. 40 /+
7. Hadiúti – bg. andezitagglomerátum
Dömös kb.
33 m
8. Vasas-szakadék III. sz. bg andezitagglomerátum
Szentendre
29,5/-
9. Vasas-szakadék IV. sz. bg
andezitagglomerátim
Szentendre
25 /-
10. Vasas-szakadék II. sz. bg andezitagglomerátum
Szentendre
25 /-
11. Ötlyulú-barlang
andezitagglomerátum
Dömös
18,5 /1,6 m
12. Kőtorony-alatti-barlang andezitagglomerátum
Dömös
16 /-
13. Domini-barlang
andezittufa
Pomáz
15,9/+
14. Kolevkai-sziklaüreg
andezittufa+agglomerátum Pomáz
15 /-
15. Dömörkapui.barlang
andezit
Szentendre
13 /+
16. Meleg - lyuk andezitagglomerátum
Dömös
-/-12 m
17. Hársas-zsomboly
andezitagglomerátum
Visegrád
10,5/-
18. Varga-lyuk
andezitagglomerátum
Pilisszentkereszt
10 /-
19. Tűfok-barlang
andezitagglomerátum
Esztergom
10 /-
A Visegrádi-hegység 100 természetes keletkezésû nemkarsztos barlangjainak összhossza 479 m, a 7 mesterséges üregé pedig 513 m. A hegység nemkarsztos barlangokban leggazdagabb települései: Dömös 29, Pomáz19, Esztergom 15, Szentendre 11 barlanggal.