az áttekintõ térképhez a barlangnevek alfabetikus listájához az áttekintõ térkép lapjainak táblázataihoz

A Velencei-hegység barlangjai

A Velencei-hegység a Dunántúli-középhegység 80 km²-es kistája a Velencei-tó és a Vértes-hegység között. Barlangkataszterileg a 4510-es egységhez tartozik. Erõsen feldarabolódott és lepusztult, széles völgyekkel tagolt, alacsony, hullámos tönkhegység. Fõ tömegét a különbözõ telérekkel (aplit, gránitporfir, kvarc) átjárt karbon kori gránit alkotja. Keleti részén hidrotermálisan elbomlott andezitagglomerátum van.

A hegységben 42 természetes keletkezésû barlangot és 6 barlangnak nevezett mesterséges üreget ismerünk.    Tektonikus barlangok a pázmándi Zsidó-hegy andezites sziklafalában alakult Szedres- és Hasadék-barlangok. Ugyanezen sziklafal törmeléklejtõjében hét álbarlang is keletkezett, pl. az Endrina-,    vagy Maléza-barlangok. Az oldalnyomás megsz ûnte miatti aprózódással alakult a már 1295-ben is említett Likas-kõ kvarcitban. Mállással kilenc barlang keletkezett az exhumálódott gyapjúzsákszerû gránittömbökben a hegység nyugati részén, Pákozd határában. A leglátványosabb a Pandúr-kõ öt barlangot (Kis-, Zsivány-, Teraszos-,Osztott-, Háromszájú-barlang)    tartalmazógránitszirtje. Ismert még a 3,3 m hosszú Polák-hegyi-álbarlang. Löszbe mélyítettéka jelenleg 60,3 m hosszúságban bejárható,bekúszható Báracházi-barlangot. Pázmánd határában egy 10 m mély szuffóziós löszkút található.

A természetes keletkezésû barlangok közül a legnagyobbak:

1.	Zsivány-barlang	gránit	Pákozd	14,5	/+4,2 m
2.	Maléza-barlang	andezitagglomerátum	Pázmánd	10,3	/+1 m

A Velencei-hegység 42 természetes keletkezésû barlangjának együttes hossza 177 m (az öt mesterséges üreg 100 m).

vissza   a nyitó térképhez