A Mecsek a Dunántúli-középhegység délkeleti részének nagyobbik, 600 km²-es szigethegysége. Barlangkataszterileg a 4120-as és a 4130-as kataszteri egységhez tartozik. Elsődlegesen gyűrt, majd törések mentén feldarabolódott, végül pikkelyesen feltorlódott középhegység. A hegységet alkotó sokféle üledékes és magmatikus kőzet lepusztulása eltérő volt, ezért a Mecsek felszínformái igen változatosak.

A Mecseket felépít ő kőzeteknek mintegy fele triász és jura korú mészkő, melyekben mintegy 100 karsztbarlang ismert. A kőzetek másik fele különböző időkből származó karsztosodásra alkalmatlan üledék (homokkő, konglomerátum, márga, lösz, stb.), illetve vulkanit (fonolit, trachidolerit, andezit). Az üledékekben 31 természetes nemkarsztos barlang ismert, míg a vulkanitokban eddig nem sikerült barlangot találni. A Jakab-hegy permi homokkövében és konglomerátumában 10 barlangról tudunk. A különböző helyeken lévő (Abaliget, Kishajmás) miocén homokkövekben 15 ismert barlang található. Miocén agyagmárgában 3 ismert barlang van. Aztán tudunk egy löszben és egy mésztufában alakult barlangról is.

A mecseki barlangok között vannak tektonikus elmozdulással alakult üregek, mint a Jakab-hegyi Remete-barlang, vagy a Horhosparti-barlang. Aprózódással képz ődtek az abaligeti Kis-kő-hegyi barlangok, vagy a kishajmási Tatár-lyukak. Eróziós barlangnak tekinthetjük a Kantavári-sziklaüreget, a Rakonyigai-nagy-kőfülkét. Térközbezáródással és mesterséges alakítással képződött a Tettyei-mésztufabarlang. Továbbá ismerünk még 8 nemkarsztos kőzetbe vágott mesterséges üreget.

A Mecsek 10 métert meghaladó nemkarsztos barlangjai:

A Mecsekben a legtöbb nemkarsztos barlang K ővágószőlősön (9 db), Kishajmáson (9 db) és Abaligeten (8 db) van. A természetes keletkezés ű barlangok hossza 386 m (a mesterségeseké 152 m).