A Mátra nemkarsztos barlangjai

A Mátra az Északi-középhegységközponti tája a Zagyva és a Tarna között.Területe hozzávetőleg 1000 km² és az 5230-as barlangkataszteri területhez tartozik.Itt találhatóMagyarország legmagasabb pontja, az 1014m-es Kékes. A hegységegy többcentrumú sztratovulkán-csoport, amely többerupciós tevékenység során különböz ő lávakőzetekből és piroklasztitokból épült fel a miocén kor során. Az eredeti vulkáni formákat a száz métereket is kitevő szelektív lepusztulás már felismerhetetlenné tette. Az északi lejtővidéken és szigetszerűen néhol a hegység belsejében is kavicsos, homokos üledék képződött.

A hegységet felépítő kőzetek többségében előfordulnak barlangok. Eddig 83 természetes keletkezésű barlangot és 16 barlangnak nevezett mesterséges üregettaláltunk a Mátrában. A leginkább előforduló andezitekben 27 barlangot sikerült találni,mint pl. a Bárány-kő barlangokat,a Vörös-kő-bérci barlangokat. Andezit-agglomerátumban pedig 30 barlang vált ismertté a Tekeres-kőn, az Ülés-patak mentén. A hegység délirészén kisebb területen fordul elő bádenikorú riolit és ebben három barlangot ismerünk,köztük a 133 m hosszú Csák-kői Nagy-barlangot. Abadeni koru riodácittufa (középső riolittufa) az északnyugatirészen is megtalálható.Ebben 7 barlangróltudunk, úgymint a 428 m-es Csörgő-lyukról, vagy a kisebb Macska-barlangról és Farkas-lyukról. Egy kvarcban keletkezett barlang is van, az Asztag-kői-üreg.Az alsó miocénben néhány helyen homokkőés konglomerátum rakódott le a Paratethys-tengerhegységbe nyúló öbleiben. Ezekben is ismerünk15 barlangot, köztük a Sárkány-gödröt homokkőben,vagy a Mókus bácsi barlangját konglomerátumban. A 16 mesterséges üreget a legkülönbözőbb féle kőzetekbe mélyítették.

A Mátrabarlangjai között kétféle szingenetikus üregis van. Gyöngyösoroszi egykori ércbányájábantöbbszáz méteres mélységben akadtak ráa forró oldatok által az érces telérésa trachitandezit határán feszített kristálykamrákra,melyekben vastag kristályréteg (főként ametiszt) rakódott az üregek falára.Az üregek kristálycsodáit a felfedezést követően kirabolták, magát az üreget törmelékkel feltöltötték és a bányászat felhagyása után az egész altáró-rendszert elárasztotta a víz.Gázhólyagüregeket Mátrakeresztes és Mátraszentimrekörnyékén ismerünk kompakt szeladonites, illetve amafitosandezitben – ezek a régészetileg is érdekes Gyula-barlang,valamint a Kis-Gyula-barlang és a Vidróczki-barlang.

Posztgenetikusbarlangok közül vannak tektonikus elmozdulás általkeletkezett hasadékbarlangok, mint a Macska-barlang, a Kék-útmenti-barlangstb. A Mátra és egész Magyarország legnagyobbnemkarsztos barlangja a Csörgő-lyuk atektonikusmódon, kőzetcsuszamlással és feltorlódással keletkezett. Aprózódással alakult a Farkas-lyuk riodácittufában, a Vasalótalp-eresz homokkő és konglomerátum határán.Örvénylő erózió által képződöttaz Ülés-pataki-sziklaeresz, vagy a Macska-eresz. Oldalazóerózió készítette a Sárkány-gödrötés a Csillámos-ereszt. Lúgos oldódássalalakult a kovás kötésű konglomerátumban a Mókusbácsi barlangja. Aztán ismerünk tömbközi (Csörgő-pataki-álbarlang) éstámaszkodó (Asztag-kői-üreg) álbarlangokat. Konzekvenciabarlangaz egykori malomkőbányából felszakadozó Csák-kőiNagy-barlang.

A Mátra legtöbb természetes barlangja Abasáron(16 db), Mátraszentimrén (14 db) és Parádsasváron(7 db) van. A természetes barlangok összhossza 837 m (a mesterségeseké 181 m).

1.	Csörgő-lyuk	riodácittufa	Mátraszentimre	428	/-30 m
2.	Csák-kői Nagy-barlang	riolit	Gyöngyössolymos	133	/±14,5 m
3.	Mókus bácsi barlangja	konglomerátum	Parádsasvár	14,6	/+1 m
4.	Macska-barlang	riodácittufa	Bátonyterenye	14,5	/+4,7 m
5.	Ércbánya 250 m-es szintjének barlangja	trachitandezit	Gyöngyösoroszi	kb. 13 m