A Gerecse a Dunántúli-középhegységnek a Duna, az Által-ér és Kenyérmez ői-patak közti 800 km²-es része. Barlangkataszterileg 4600-as kataszteri egységhez tartozik. Törések által igen erősen feldarabolt táj. Magasabb részeit középkori mészkőből és dolomitból álló sasbércvonulatok alkotják. A hegyláncok között tektonikus medencék és völgyek vannak. A törések mentén egykor feltörő forrásokból számos helyen jelentős mennyiségű édesvízi mészkő rakódott le. A tájnak több mint felét (65 %) lösz borítja, mely a Duna fel őli oldalon 20-25 m vastag is lehet.

A Gerecse többszáz karsztbarlangján túl hat nemkarsztos barlangot is ismerünk. Meszes kötés ű homokkőben és konglomerátumban korrázióval és mállással képződött a tatai Angyal-forrási- barlang. Eocén homokkőben alakult a 80 m hosszú Büdös-lyuk Bajót község közelében. Térközbezáródással, mállással alakult mésztufában a tatai Eötvös Gimnázium mésztufabarlangja, a Feszty-barlang és a mogyorósbányai Kő-hegyi-mésztufabarlang. Erózióval és aprózódással alakult a Pap-hegy lösztakarójában a Neszmélyi-löszbarlang. A hat gerecsei nemkarsztos barlang együttes hossza mintegy 125 m lehet (a tatai gimnázium sportpályája alatti betemetett barlang méretéről nincs megbízható adatunk).