A Cserhát nemkarsztos  barlangjai

A Cserhát az Északi-középhegység kb.3000 km²-es középhegységi  és dombságitája a Börzsöny és a Mátra között. Barlangkataszterileg többnyire az 5220-as kataszteri egységet foglalja magába,    de ezt meghaladóan észak felé kis mértékben átnyúlik Szlovákiába, dél felé pedig a Gödöll ői-dombság   5100-es kataszteri részébe. A táj nagyobb részét homokkő és slír  alkotta alacsony hegyekés dombok alkotják. E közegből emelkednek ki a délnyugatirészen a középkori mészkőből  állósasbérces rögök, a  középső és a keleti részen pedig a főleg andezites résvulkánok.

A morfológiaikülönbözőségek  az ugyancsak eltérő eredetű ésminőségű kőzeteknek, valamint  az igen mozgalmas tájfejlődésnek (többszöri  kiemelkedés, süllyedés, és  vulkanizmus)az eredménye.  Az igen összetett és változatos  táj barlangjai is sokfélék. Mintegy 120 karsztbarlangot ismerünk a hegység 1%-át sem kitevő (20 km² -nyi területű) mészkő  rögeiben. A 24  természetes keletkezésű nemkarsztos barlang nagyobb  része üledékes, kisebb hányad a vulkánikus kőzetekben alakult. A különböző meszes, kovás és  márgás kötésű homokkövekben6 barlangról tudunk. Agyagmárgában, illetve slírben3 barlangot tartunk  nyilván. Andezitben pedig 5 barlang ismert. RiodácittufábanSzlovákia területén és andezit-konglomerátum- homokkő formációban Nógrádszakál közelében  ismerünk  falenyomatüregeket ésNógrádszakál mellett még további hétbarlang található  ugyancsak andezit-konglomerátum- homokkőformációban.  Az itt lakók barlangként emlegetnek– ezért kataszterünkbe is felvettünk 10 andezittufába  éslöszbe vágott mesterséges üreget is.             

A miocénkorivulkanizmus  hevességére utal, hogy az andezitben ismert négybarlang közül három Függő-kői-barlang, a Dupla-üregés a lebányászott Sámsonházi-hólyagbarlang) gőzrobbanással keletkezett szingenetikus üreg. Egy andezibarlang, a Sárkányfördő-barlang alakult a Cserkúti-patak oldalazó eróziója  által.

Egyetlen barlang képződött  andezitagglomerátumban, a 21 m kiterjedésű Erdőkürti-andezitbarlang. Úgy tűnik, hogy a kőfejtő által feltárt barlang szingenetikus  keletkezésű. A mocsaras aljzatra hullott forró vulkáni törmelék annyira felhevítette a mocsár vizét, hogy az gőzzé vált és üreget feszített a frissen lehullott törmelékkőzetbe.

A homokkőben, agyagmárgában  és slírben leginkább aprózódással keletkezett barlangok vannak. Felszakadozással képződtek a  Felsőpetényi-barlang,  vagya Pappenheim-barlang, örvénylő  erózióval a Berceli-hegyi-barlang,  deflációval a Szőlő-hegyi- barlangok. A  szentkúti Betyár-barlang  többbarlangképző erő hatására keletkezett meszes kötésűhomokkőben. A barlang kialakulásában  szerepet játszotta tektonikus elmozdulás, a meszes kötőanyag  savas oldása,az aprózódás.

A Cserhát többnemkarsztos barlangjában (Betyár-, Függő-kői- ésPappenheim-barlang) volt őslénytani ásatás, melyek sorána würm kortól kezdve 35 puhatestű és közel százgerinces állatfaj maradványa került elő.

A hegység 10métert  meghaladó nemkarsztos barlangja a következők:                                                                     

1.	Betyár-barlang	meszes homokkő	Mátraverebély	87	/±6 m
2.	Remete-barlangok	homokos agyagmárga	Mátraverebély	32,7	/+2 m
3.	Felsőpetényi-barlang	kovás homokk ő	Felsőpetény	30	/+28 m
4..	Kőlyuk	homokkő	Kishartyán	22	/+2 m
5	Erdőkürti-andezitbarlang	andezitagglomerátum	Erdőkürt	21	/-2 m
6.	Pappenheim-barlang	homokkő	Buják	11,5	/+2,5  m

A Cserhát nemkarsztos barlangjainak összhossza 207 méter (a mesterséges üregeké 33 m).

 

vissza a nyitó térképhez