A Börzsöny barlangjai

A Börzsöny alapvet õen vulkanikus kõzetekbõl felépült középhegységi táj a Duna és az Ipoly völgye, valamint a Nógrádi-medence között. Területe mintegy 600 km². Barlangkataszterileg az 5210-es kataszteri egységhez tartozik. A hegység legnagyobb, legmagasabb tömegû részét a miocén sztratovulkáni palást letarolt maradványa adja. Ennek középsõ részén kimutatható egy kalderás beszakadás. A felszín harmadik megjelenési formáját pedig a részben üledékes kõzeteket is tartalmazó peremvidék alacsonyabb hullámos tönkfelszíne jelenti.

A Börzsöny vulkánikus k õzeteiben 110 természetes barlang vált ismertté, továbbá tudunk még egy lajtamészk õben alakult karsztos barlangról, valamint 4 barlangnak nevezett mesterséges üregrõl. Barlangképzõdésre a hegység ben igen elterjedt andezitagglomerátum a legalkalmasabb, 89 barlang ismert e kõzetféleségben. A kisebb területen elõforduló kompakt andezitben 9 barlangot, andezittufában és konglomerátumban pedig 6 üreget találtunk. Mesterséges üregeket riodácitban, piroxénandezitben és andezitagglomerátumban mélyítettek.

A barlangok között akad néhány szingenetikus képzõdmény. Ezek száma mindössze három, de jelentõségük nagyobb, mint elõfordulási arányuk. A nagybörzsönyi ma már lemûvelt Alsó Rózsabánya 922 m mély szintjén 1955-ben vágathajtás közben akadtak rá a nagynyomású oldatok feszítette telérüregre, a Rózsabánya andezitüregére, melyet megtalálásakor gazdagon béleltek fennõtt kristályok. A Kámori-rókalyukat a mélybõl feltörõ oldatok feszítették, oldották a még félig képlékeny lávakõzetben. Ez az üreg jelenleg egy 11,5 m hosszúságban járható csõszerû, vízszintes képzõdmény. Ehhez hasonló, de csak 2 m-nyit járható fumarolacsõ a Jókofág-barlang. A legtöbb börzsönyi barlang andezitagglomerátumban tektonikusan (Alsó-Rab-lyuk, Jancsi-hegyi-átjáróbarlang), réteglap menti leszakadással (Pléska-hasadékbarlang, Itató-vízesési-eresz), vagy egy-egy patak oldalazó eróziója által (Rakottyás-patak barlangja, Pogány-völgyi-eresz) alakult. A k õtömbök közti álbarlangok sem ritkák, ilyen a Holló-kõi Lámpás-barlang, vagy a Kalapos-eresz. A börzsönyi barlangok közül többet megfaragtak, kibõvítettek, hogy jobban megfeleljenek az emberi tartózkodás céljainak, így a nagymarosi Remete-barlangok többségét, a Haramia-lyukat, a Hugó-villát és a Szlovákiában nyíló 650 m hosszú Medve-barlangot (Medvedia jaskyòa).

A Börzsöny barlangjai általában kicsinyek, átlagos méretük 4 m körüli, csupán négy barlang haladja meg a 10 métert:

A barlangok négyötöde a hegység északi felében található, csupán egyötödük van a déli részben. A legtöbb barlang (32 db) Kemence és Perõcsény (23 db) területén van. A Börzsöny ismert barlangjainak együttes hossza 1223 m.