A Bakony nemkarsztos barlangjai

a z áttekintő térképhez a barlangnevek alfabetikus listájához az áttekintő térkép lapjainak táblázataihoz

A Bakony nemkarsztos barlangjai

A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb területű, kb. 4000 km²-es középtája. A Balaton és a Marcal-folyó között található. Barlangkataszterileg a 4400-es kataszteri egységhez tartozik. A hegység meghatározó formaelemei a különböző magasságú középhegységi fennsíkok, tönkösödött sasbércek, az ezeket elválasztó hegyközi medencék. A táj déli és nyugati részén gyakoriak még a bazaltkúpok és -takarók, a központi részekhez pedig változatos lejtővidékek támaszkodnak.

A Bakony földtanilag is igen változatos. A paleozoikumtól a holocénig keletkezett sokféle karbonátos, kvarcos és szerves üledék, valamint vulkánikus kőzet fordul elő. A hegységet túlnyomóan középkori mészkövek és dolomitok építik fel, amiben számos karsztbarlang található, de ez a nemkarsztos barlangok szempontjából indifferens. Lényegesen szegényebb a kvarcos üledékek (homokkő, konglomerátum) és a bazalt elterjedése, melyekben viszont 185 természetes eredetű nemkarsztos barlangot ismerünk (és felsorolunk e kőzetekben még 20 barlangnak tartott mesterséges üreget is). A nemkarsztos barlangok közül a legtöbb (82 db) bazaltban alakult. A bazalthegyek többségében ismerünk barlangokat. Több üreg van a Badacsonyban, a Tátikán, a Kovácsi-hegyen, a Szent György-hegyen. A Tihanyi-félsziget barlangjainak zöme (41 üreg) gejziritben képződött. A Déli-Bakony meszes kötésű miocén konglomerátumaiban 35 barlangot, a Káli-medence kovás kötésű pannon homokköveiben pedig 13 üreget ismerünk. Tudunk még 13 bazalttufában és 1 löszben alakult barlangról. A mesterséges üregeket leginkább bazalttufában (Tihany) és pannoniai finomhomokos agyagban (Balatonkenese) készítették.

A Bakony nemkarsztos barlangjai között vannak szingenetikus keletkezésűek, mint a szigligeti gázhólyagok vagy a tihanyi gázrobbanásos üregek. Sokkal több viszont a posztgenetikus barlang. Elterjedtek a tektonikus repedés menti elmozdulás során alakult barlangok. A kőzetperemmel párhuzamos repedés mentén alakult a kapolcsi Pokol-lik, vagy a zalaszántói Remete-barlang – a kőzetperemre merőleges repedés mentén a Tátikai-hasadékbarlang. Aprózódással szintén több barlang keletkezett, így a felharapódzással létrejött Pulai-bazaltbarlang, vagy a Badacsony és a Szent György-hegy bazaltorgonái között kipergéssel keletkezett üregek. Mállásos keletkezésű barlangok közül a legszembeötlőbbek a Tihanyi-félsziget gejziritjében lúgos oldódással alakult üregek, a 40 gejziritbarlang. A bazalthegyek törmeléklejtőjében jellegzetesek az atektonikus és álbarlangok, mint a Kovácsi-hegyi Vadlány-lik, vagy a Szent György-hegyi Sárkány-jégbarlangok. A Tihanyi-félszigeten a Kis-erdő-teői eresz közelében barlangméretet el nem érő tafoni a bazalttufában.

A 10 métert meghaladó nemkarsztos barlangok a Bakonyban a következők:

1.	Pulai-bazaltbarlang	bazalt	Pula	151	/-22 m
2. 3.	Halász Árpád-barlang Panka-aknabarlang	bazalt bazalt	Nagyvázsony Badacsonytomaj	72 58	/-6 m /-18 m
4.	Pokol-lik	bazalt	Kapolcs	51	/+3 m
5.	Remete-barlang	bazalt	Zalaszántó	39	/20 m
6.	1-es Sárkány-jégbarlang	bazalt	Tapolca	32	/-10 m
7.	Halápi-bazaltlyuk	bazalt	Zalahaláp	kb. -30 m
8.	Araszoló-barlang	bazalt	Raposka	26	/-10 m
9.	Vadlány-lik	bazalt	Nagygörbő	24	/-4 m
10.	Gödrösi Explózios-barlang	bazalttufa	Tihany	16	/-6 m
11.	Ternye-barlang	bazalt	Badacsonytomaj	14	/+5 m
12.	Forrás-barlang	gejzirit	Tihany	14	/+2 m
13.	Kőkamra	bazalt	Nagygörbő	12	/+4 m
14. 15.	Orgonabillentyű - barlang Pulai-bazalttufabarlang	bazalt bazalttufa	Badacsonytomaj Pula	11 10	0 m /+2 m
16.	Fehér-parti 1-es barlang	gejzirit	Tihany	10	/+1 m

A legtöbb nemkarsztos barlang Tihanyban (45 db), Badacsonytomajban (31 db) és Nagygörbőn (11 db) található. A Bakony eddig ismert természetes keletkezésű nemkarsztos barlangjainak együttes hossza 1181 m (a húsz említett mesterséges üregé 84 m).

vissza a nyitó térképhez