az Országos ÁttekintőTérképhez
a területek táblázatához
a statisztikai táblázathoz

ELŐSZÓ

A nemkarsztos barlangok közé tartozik valamennyi szingenetikus barlang és a  posztgenetikusok közül azok, amelyekben döntően az aprózódás (alteratio), a mállás (decompositio) és a  koptatás (korrázió) lepusztitó folyamatai alkotják az üregeket, kivéve a  savas oldódást ( korrózió), amelynekezesetben csak kiegészítő, alárendelt szerep jut. Erövidített (ezért nem is teljes) definícióhozkiegészítésként még hozzátehetjük,hogy ezen előbb felsorolt barlangképző hatások főleg magmás,nagy szilikáttartalmú üledékes és metamorf kőzetekben fejtik ki a hatásukat.

A kataszter 1299 nemkarsztos barlangot tartalmaz. A kataszterbe  felvettük  az összes jelenleg is létező természetes nemkarsztos barlangot, amelyek 2019-ig  ismertté váltak. Továbbá szerepelnek még az összesítésben (külön megjegyzéssel ellátva) az egykor  bizonyítottan létezett, de mára már megsemmisült barlangok az egyes  természeti tájak országhatáron átnyúló részén található barlangok, valamint azok a mesterséges üregek, melyeket az adott helyen lakó emberek barlangnak tartanak, úgymint a felhagyott és barlangként viselkedő bányatárók, menedékhelyek, egykori remetelakások, sok százéves gazdasági objektumok, sziklakápolnák és egyéb kultikus üregek, de nincsenek számbavéve a  pincék, az egykori belterületi barlanglakások,  kazamaták, katonai  bunkerek, légvédelmi óvóhelyek, ipari létesítmények.

A magyarországi nemkarsztos barlangok többsége, 928 db magmás kőzetekben, főként andezitben, bazaltban, riolitban, valamint ezek tufáiban, valamint grániporfirban alakult. Üledékes kőzetekben, zömmel  homokkőben és konglomerátumban 287 barlang  ismert. A metamorf kőzetekben ismert 84 barlang  főleg mészfillitben és zöldpalában  van.

Ezek a barlangok igen változatos  eredetűek. A magmás kőzetekben alakult szingenetikus barlangok közül előfordulnak a gázhólyagok, a bányák által  feltárt kristálykamrák.Szintén magmás kőzetekben  találhatók a lúgos oldódású  üregek, a fumarolabarlangok, a gőzrobbanásos  üregek,  a kimállásos orgonaközök,  gyapjúzsák-közök  és  kőhidak. A magmás, üledékes vagy átalakult kőzetekben egyaránt gyakoriak a tektonikus hasadékbarlangok, a felszakadásos labirintusok, az atektonikus barlangok,vagy  a  konzekvenciabarlangok. Az eróziós fülkék, ereszek, alagutak a tufákban, homokkövekben és löszben alakultak. A mésztufák lerakódása közben sajátos szingenetikus barlangok keletkeztek. A mesterséges üregek folyosóit, táróit, egy vagy több helységes fülkéit, termeit leggyakrabban tufába és homokkőbe (ritkán másféle  kőzetbe is) készítették.

A nemkarsztos barlangok némelyikében neolit-, bronz- és vaskori leletek is előfordulnak (legyesbényei Nagy-barlang, kapolcsi Pokol-lik stb.). Az első írásos  említés 1295-ből  származik (lovasberényi Likas-kő).Az  első tudományos expedíciót Szabó József geológus vezette1869-ben a Mátrában lévő Csörgő-lyuk alaposabb megismerésére. Ezután hosszú szünet után néhány  kutató  az 1930-as  években  foglalkozott nemkarsztos barlangokkal, majd az1950-60-as években volt egy ismételt fellendülés a barlangok kutatásában.

A szervezett kutatás 1983-ban a Vulkánszpeleológiai  Kollektíva megalakulásával kezdődött, majd  ennek átfogó tevékenységével folytatódott. A csoportosulást az Eszterhás István vezette, nagyjából 15 fős törzsgárda  adja,  melyhez alkalmanként még  számos kutató is csatlakozik. Munkájuk során  kataszterbe foglaltak 1246 barlangot, amelyek legnagyobb része tevékenységük előtt ismeretlen volt. 40 barlangban  végeztek feltárásokat és több mint 1000m  hosszú barlangszakaszt tettek hozzáférhetővé. Foglalkoztak a nemkarsztos  barlangok kialakulásával és ezen belül új genotípusokat  (konzekvenciabarlang, fumarolabarlang, lúgos oldódású barlang) határoztak meg. Több  Magyarországon korában  ismeretlen  képződményt találtak és írtak  le (szilikátcseppkövek, isingerit-korongok).Megfejtettékaz alacsony fekvésű bazaltbarlangok eljegesedésénekaz okát.Meghatároztak a barlangokban élő 200 állatés18 gombafajt   (közöttük  néhánykuriózumot). Megállapításaikat  7 önállókötetben és 188 tanulmányban tették közzé(többnyire magyar olykor német vagy angol nyelven).

A következőkben felsoroljuk Magyarország leghosszabb természetes nemkarsztos barlangjait:

1.  Csörgő-lyuk (riodácittufa) Mátraszentimre  428/-30  m

2.  Anna-mésztufabarlang,  részben mesterséges (mésztufa) Miskolc  600/ ±18 m

3.  Várhegyi-mésztufabarlang,  részben  mesterséges (mésztufa) Budapest  3300 /±18m  (3. a természetes részek kb. hossza szerint)     

4.  Papp Ferenc-barlang,  részben  karsztos  (homokkő, konglomerátumés  mészkő) Pilisborosjenő  335/-66m

5.  Tettyei-mésztufabarlang,  részben  mesterséges (mésztufa)  Pécs  218/+2  m

6.  Szabó József-barlang, részben karsztos  (homokkő, márga) Budakalász  200/-25m

7.  Pulai-bazaltbarlang(bazalt)  Pula 151/-22 m

8.  Csák-kői Nagy - barlang,  részben mesterséges   (riolit) Gyöngyössolymos  133/+14  m

9.  Soltészkerti-mésztufabarlang,  részben mesterséges (mésztufa)  Miskolc  115/+2m

10.  Betyár-barlang (meszes homokkő)  Mátraverebély  87/± 7 m

11. Kő-hegyi-barlang (mésztufa) Mogyorósbánya  85/±12  m

12.  Halász Árpád-barlang, részben  mesterséges (bazalt) Nagyvázsony  72/-6 m

13. Disznós-árki-barlang  (andezit-agglomerátum) Pilismarót  70 /- 13 m

14.  Szilvás-kői-barlang  (bazalt) Salgótarján-Szilváskőpuszta  65/-13 m

15.  Sas-kövi-barlang,  részben mesterséges (andezittufa )Szentendre   63/-10  m

16.  Táncterem -  Lepkés-ág   (andezit-agglomerátum) Bánhorváti 58/-6 m

17. Panka-aknabarlang (bazalt) Badacsony 58/-18 m

18.  Sárkánytorok-barlang  (bazalt) Salgótarján-Szilváskőpuszta  51/-16   m

19.  Pokol-lik (bazalt) Kapolcs  51/+4 m

20..  Vasas-szakadék I. sz.barlangja (andezit-agglomerátum) Szentendre 50/-19 m

21. Széchy Dénes-barlang  (mészkő  és homokkő) Esztergom  50 /±10 m

22.  Arany-barlang,  részben mesterséges (riolittufa)Tállya   50/+3  m

23. Rózsa Sándor-barlang  (andezit) Regéc  46/-14 m

A  barlangok digitális  feldolgozása az  Arcview  GIS  felhasználásával történt, a rendelkezésre álló digitális térképanyag igénybevételével. Egy adott  területről   különbözőméretarányú térképek készültekprojekt fájl  (apr) formájában  A területtérképlapjainak száma az ott előforduló barlangokszámától és az  előfordulás sűrűségétőlfügg.

E térképlapokra vittük  fel a barlangok bejáratainak pontjait különálló rétegként mint shp fájlokat. A barlangok kartográfiai  térképeken,  jegyzetekben és felmérésekben szerepeltek évtizedes gyűjtő és kutató munka eredményeként.

A shp fájlként rögzített barlangbejárati pontok eov_x  és  eov_y  koordinátáit az arcview regisztrálja, amíg a z  tszf. magasságot az alaptérképek szintvonalainak segítségével vagy GPS mérések alapján  olvashatjuk  le.

Először a térképek  formálása  történt meg szín,vonalvastagság, feliratok stb. tekintetében  a barlangok bejáratainak és feliratainak kihangsúlyozott ábrázolása mellett.  A továbbiakban a térképeket  jpg fájlok formájában exportáltuk, ami  lehetőséget  nyújt a térképek további  felhasználásához és kezeléséhez.

A 21 terület közül 16 terület barlangj át csak több térképen lehete tt  feltüntetni. Ezért szükségessé vált területi áttekintő térképek szerkesztése, amelyek bemutatják az egyes, barlangokat  feltüntető, térképlapok  pontos helyzetét.

A 21 terület elhelyezkedését egy országos áttekintő térképen ábrázoltuk és emellett táblázatos formában is összefoglaltuk.

Hasonlóan  a részletes  térképekhez az  áttekintő térképekről is készült  jpg  fájl a már említett további  felhasználás lehetőségével.

A barlangok bejáratainak shp fájljai mellett  automatikusan keletkező adatbázis fájlokat  (dbf) a  következő adatokkal töltöttük fel:a terület barlangjainak sorszáma, a barlang neve, a  barlang hossza, megjegyzés  (mesterséges,  beomlott stb.) és a befoglaló kőzet. Az  adatokhoz numerikus mezőként  hozzáadtuk az arcview vagy GPS mérések által szolgáltatott  koordináta  adatokat  (eov_x és  eov_y).

A területi adatbázislapok elkészítése céljából a dbf adatbázis adatait xls (MsExcel) fájlként táblázati formába másoltuk és alfabetikus sorrenben is elrendeztük, néhol a z koordináta feltüntetésével.   .  Ahol áttekintő térkép szükséges,  egy  további  adatbázislap   bemutatja a nemkarsztos barlangok listáját a területi  áttekintő térképen  feltüntetett  részletes térképlapok szerint elosztva.

A barlangtérképeket és fényképeket gif  ill.  jpg   fájl formátumban rögzítettük. A  leírásokat egyszerű txt fájlként írtuk  be.

Az összegyűlt digitális kataszteradatok, úgymint a részletes és áttekintő térképek , barlangtérképek és fényképek, a területi adatbázis lapok, valamint a leírások, lehetővé teszik a kataszter változatos bemutatását és továbbítás át. 

A magyarországi nemkarsztos barlangok digitális kataszterének teljes összefoglalásaként elkészítettük a kataszter honlapját .

vissza a nyitó laphoz